Loader

Az ajánlat mentése folyamatban van!
Kérjük ne zárja be a böngészőt és ne navigáljon el!
A művelet végén automatikusan átirányítjuk!

EU

Megtört a jég

Többféle leolvasztási módszer ismeretes, a teljesség igénye nélkül tekintünk át kettőt (cikluson kívüli vagy levegőleolvasztást és az elektromos leolvasztást). Megfelelő beállítás esetén az összes leolvasztási technológia ugyanazt a kívánt eredményt érheti el. Ha viszont a leolvasztási ciklus beállítása pontatlanul történik meg, akkor az elpárologtató hatékonysága csökken, mely nem kívánt hőmérsékletemelkedést okozhat a hűtött helyiségben, valamint felelős lehet a hűtőközeg-visszaáramlásért és olajgyűjtési problémákat is okozhat.

Gyakorlati példa: egy tipikus hőmérsékleti viszony a húsárut tartalmazó vitrines hűtőbútor esetében (amelyben a termék hőmérsékletét 1,1 ˚C-on kell tartani) a kilépő levegő hőmérséklete körülbelül 1,6 ˚C a telített párologtató hőmérséklete pedig –5,5 ˚C. Annak ellenére, hogy ez egy közepes hőmérsékletű alkalmazás, ahol a termék hőmérséklete éppen fagypont felett van, az elpárologtató csövek és a bordák 0 ˚C alatti hőmérsékletre kerülnek. Így a jég megfelelő leolvasztási technika nélkül felhalmozódhat. A cikluson kívüli leolvasztás alkalmazása leggyakoribb közepes hőmérsékleten történő alkalmazás esetén, azonban ezekben az alkalmazásokban nem szokatlan, hogy a gáz leolvasztását vagy az elektromos leolvasztást is használnak.

Cikluson kívüli leolvasztás

Ebben az esetben a leolvasztás a hűtőciklus egyszerű leállításával valósul meg, megakadályozva a hűtőközeg belépését a párologtatóba. Annak ellenére, hogy az elpárologtató fagypont alatt működik, a hűtött tér hőmérséklete 0 ˚C felett van. A hűtés kikapcsolásával lehetővé válik a hűtött térben lévő levegő cirkulációja az elpárologtató csövön és a bordákon, melynek következtében megemelkedik a párologtató felületének hőmérséklete, és megolvad a jég. Ezen kívül a hűtött helyiségbe történő légbeszivárgás a levegő hőmérsékletének emelkedését idézheti elő, tovább segítve a leolvasztási ciklust. Azokban az alkalmazásokban, ahol a hűtött helyiség hőmérséklete általában fagypont felett van, a cikluson kívüli leolvasztás hatékony eszköznek bizonyul a lejegesedés megakadályozásában, és ez a legelterjedtebb módszer a közepes hőmérsékletű alkalmazásoknál is.

Cikluson kívüli leolvasztás alkalmazásakor a hűtőközeg áramlását az elpárologtatóba meg kell akadályozni. Egy kompresszoros aggregátok esetén, a leolvasztás idejében a kompresszornak le kell kapcsolni. Vagy a rendszer folyadékvezeték mágnes szelepének kikapcsolásával megindítható a lefúvatási ciklus (több kompresszort tartalmazó egységek esetén), vagy a hűtőfolyadék mágnes szelepet és a szívóvezeték-szabályozót kell lekapcsolni.

Egy olyan kompresszor-alkalmazásban, ahol a leolvasztási idő elindítja a leürítési ciklust, a folyadékvezeték mágnes szelepét azonnal kikapcsolja. A kompresszor továbbra is működni fog, és a hűtőközeget a rendszer alsó részéből a folyadéktartályba pumpálja. A kompresszor kikapcsol, amikor a szívónyomás az alacsony nyomás-szabályozás beállítási pontjára érkezik.

Egy több kompresszoros aggregátok esetén az időmérő rendszer általában a folyadékvezeték mágnes szelepére és a szívószabályzóra táplálja az energiát. Ez fenntartja a hűtőközeg mennyiségét a párologtatóban. A párologtató hőmérsékletének emelkedésével a hűtőközeg mennyisége az elpárologtatóban szintén megnő, és hűtőbordaként működik, amely elősegíti a párologtató felületi hőmérsékletének emelését.

Nincs szükség más hő- vagy energiaforrásra a ciklus nélküli leolvasztáshoz. A rendszer csak akkor tér vissza hűtési üzemmódra, ha egy idő- vagy hőmérsékleti küszöböt elért. A közepes hőmérsékleten történő alkalmazás küszöbértéke körülbelül 8,8 ˚C vagy 60 perc. Ezt a folyamatot ezután naponta akár négyszer megismételhetjük, a hűtőbútor (vagy a szén-dioxid-elpárologtató) gyártójának ajánlásaitól függően.

Elektromos leolvasztás

Noha ez gyakoribb alacsony hőmérsékleten történő alkalmazás esetén, az elektromos leolvasztás közepes hőmérsékleten is alkalmazható. Alacsony hőmérsékleten történő alkalmazás esetén a ciklusmentes leolvasztás nem praktikus, mivel a hűtött tér levegője fagypont alatt van. Ezért a hűtési ciklus leállítása mellett külső hőforrásra van szükség a párologtató hőmérsékletének emelésére.

Kialakítását tekintve egy vagy több ellenállás-melegítő rudat illesztünk be a párologtatóba. Amikor a leolvasztási óra elindítja az elektromos leolvasztási ciklust, egyidejűleg több dolog történik. A leolvasztási időben egy normál módon zárt kapcsoló kinyílik, amely megtáplálja a párologtató ventilátor motorjait vagy közvetlenül, vagy az egyes párologtató ventilátormotor-kontaktorok tartótekercseit, lehetővé téve a villamos melegítők által termelt hő csak a párologtató felületén történő koncentrálódását. Nyílik egy másik, általában zárt állapotban lévő kapcsoló, amely zárja a folyadékvezeték mágnesszelepet (és a szívóvezeték-szabályozót, ha van ilyen), megakadályozva a hűtőközeg áramlását a párologtatóba.

Az elektromos leolvasztás hatékonyabb, mint a cikluson kívüli leolvasztás, rövidebb időtartamokkal. A leolvasztási ciklus befejezése egy elért hőmérséklettől, vagy megfelelő időtartamtól függhet. A leolvasztás megszűnésekor csepegési időre is szükség lehet, amely lehetővé teszi, hogy az olvadt fagy lecsepegjen a párologtató felületéről a gyűjtőedénybe. Ezen túlmenően a párologtató ventilátormotorjai rövid ideig késleltetik az újraindítást a hűtési ciklus kezdete után. Ez biztosítja, hogy a párologtató felületén még mindig jelen lévő nedvesség ne kerüljön bele a hűtött térbe, hanem lefagy és a párologtató felületén marad. A ventilátor késleltetése minimálisra csökkenti a hűtött térben keringő meleg levegő mennyiségét a leolvasztás befejezése után.

Az elektromos leolvasztás egy viszonylag egyszerű módszer olyan alkalmazásokban, ahol a cikluson kívüli nem praktikus. Villamos energiát alkalmaznak, hő keletkezik, és a fagy megolvad a párologtatóból. A cikluson kívüli leolvasztáshoz viszonyítva az elektromos leolvasztásnak van néhány negatív vonatkozása is: a fűtőrudak, a kiegészítő kontaktorok, a relék és a késleltető kapcsolók növelik a berendezés költségeit, valamint az ehhez szükséges extra munka és anyagok költségeit is figyelembe kell venni a telepítés során. Ezen kívül meg kell említeni a kiegészítő villamos energia jelenlegi költségeit.

 

Forrás: VGF SZAKLAP