Az ajánlat mentése folyamatban van!
Kérjük ne zárja be a böngészőt és ne navigáljon el!
A művelet végén automatikusan átirányítjuk!
Az ajánlat mentése folyamatban van!
Kérjük ne zárja be a böngészőt és ne navigáljon el!
A művelet végén automatikusan átirányítjuk!
Változott a sokat emlegetett TNM-rendelet is, tisztázták benne a gépi szellőztetésre vonatkozó követelményeket. Újabb egy évvel tolta ki kormány a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó előírásokat, így 2022 június 30-ig haladékot kaptak az építtetők és a beruházók a követelmények teljesítése alól. Eldőlt a „nagy szellőztetésvita” is, a vonatkozó TNM rendelet módosításával világossá vált, hogy nem kötelező szabályozott működésű hővisszanyerős vagy központi elszívásos szellőztetőrendszer kiépítése minden új épületben, ahol viszont van ilyen, ott az ablaknyitást nem vehetik figyelembe az előírt frisslevegő-utánpótlás biztosítására.
Manapság rengeteg szó esik az okosotthonokról. De pontosan mit is takar mindez? Öntanuló termosztátot? Fényre sötétedő árnyékolást? Világításvezérlést? Vagy mindezek összességét?
Egyszerűen fogalmazva az okosotthont felszerelik egy fejlett irányítási rendszerrel. A rendszer maga hoz meg helyettünk döntéseket, melyekhez adott pillanatban nincs szükség emberi beavatkozásra, viszont a választási lehetőségeket a mi szokásaink szerint alakítja ki.
Egy igen érdekes téma a fűtési víz kezelése az épületgépészeti gyakorlatban. Elmondható, hogy nincs egységes vélemény a módszerek tekintetében. Sótalanítás vagy vegyszeres kezelés? Ez az egyik nagy dilemma. Mindkét módszernek van létjogosultsága. Léteznek ajánlások, milyen legyen a vízkeménység, a fajlagos vezetőképesség. Háztartási rendszereknél azonban ezeket a paramétereket az esetek döntő többségében nem ellenőrzik.
Eredetileg idén januártól már csak közel nulla energiaigényű, „BB” energetikai besorolású új építésű épület nyerhetett volna használatba vételi engedélyt Magyarországon. Egy rendeletmódosítás értelmében az előírást csak 2021. június 30-a után kell alkalmazni. A 25 százalékos megújulóenergia-részarány kiváltható lesz magasabb energiahatékonysággal is. A 2010/31 EU irányelv építőiparra vonatkozó egyik előírása, hogy 2020. december 31-ét követően csak „BB” vagy annál jobb besorolású, közel nulla energiaigényű épület nyerhet használatbavételi engedélyt a tagállamokban.
Számos olyan új rendeletet hozott a tavalyi év vége, amely tárgyában az épületenergetikát érinti. Módosult egyebek mellett az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 2006-os jogszabály is. A Magyar Közlönyben december 30-án megjelent változások között az egyik legjelentősebb, hogy „folyamatban lévő új épület létesítése során, illetve meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100 százalékát”.
Már a telepítésnél figyelembe kell venni, hogy fogunk-e fűteni a klímával, vagy csak hűtésre használjuk majd. Ha hideg levegőt fúj velünk szembe a berendezés, az sokkal elviselhetőbb, mint ha meleget. A fűtő split klímának oda kell fújnia a levegőt, ahonnan a hőelvonás történik. Tehát nem a szomszéd lakás felőli falat kell szellőztetnünk, mert az vélhetően nem hűlő felület, hanem például az utcafrontit. Hangsúlyt kell fektetnünk a nyílászárókra – radiátorokat, konvektorokat is az ablakok alá helyezik el, figyelembe véve a hőtechnikai szempontokat.
Ledugult hőcserélők, eltömődött kondenzszifonok, szénmonoxid visszaáramlás, nem kellően meleg HMV. A szerelők igen gyakran találkoznak ezekkel a problémákkal. Meleg időben a tulajdonosok zöme szinte teljesen elfelejti, hogy a lakásában hőtermelő berendezés is működik, és a „Hej, ráérünk arra még!” jelmondat gyakran elhangzik. Amikor pedig szükség lenne a berendezésekre, már nehezen lehet megtalálni a megfelelő szakembert, aki a szükséges javítást szakszerűen el tudná végezni.
Frissítette a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a szén-monoxid-érzékelőkről vezetett pozitív és negatív listáját, vagyis azt a két adatbázist, amelyből kiderül, hogy melyik termék felel meg a funkciójának, és melyekeket jobb a boltban hagyni, ha biztonságban szeretnénk tudni magunkat. A megbízhatóan működő berendezések felsorolása huszonkilenc, a nem megfelelőké harminckét eszközt tartalmaz.
Mindezek láttán szinte érthetetlen a hiba. Talán valamiféle dugulásra gyanakodhatnánk, hogy nem melegít eléggé a készülék. A csapból kifolyó víz nem éppen kézmeleg, inkább hidegnek, mint melegnek mondhatnánk. Sokan gondolhatnák, a készülék ideje lejárt, cserélni kell. Valóban így van, műszaki szempontból ez lenne a legtisztességesebb és legegyszerűbb megoldás. Azonban a tulajdonosoknak nincs kerete a cserére, valami megoldást kell találni a problémára, hogy ne maradjanak meleg víz nélkül.
Fehéríti és felpörgeti az építőipari piacot, egyúttal a tulajdonosok számára is jó lehetőségeket, biztos megtérülést kínál a napokban bejelentett lakáskorszerűsítési támogatási program. Bár a felújítás jellegétől függetlenül adják majd az állami támogatást, a legnagyobb járulékos haszonnal nyilvánvalóan az energetikai korszerűsítések – fűtési rendszerek cseréje, hőszigetelés, nyílászárócsere – járnak. És ezekre a beruházásokra nagy szükség is van.
Elkerülhetetlen, hogy fagypont alatti szívóhőmérsékleten működő hűtőrendszerek párologtató csövei, bordái idővel el ne jegesedjenek. Ez a jelenség számos probléma forrása lehet, elsősorban a jég szigetelőként szolgál a hűtési helyről átvezető hő és a hűtőközeg között, ami nagymértékben csökkenti a párologtató hatékonyságát. Ezért a berendezésgyártóknak bizonyos technikákat kell alkalmazniuk a jég időszakos eltávolítására az érintett felületéről.
Nézzük meg hogyan tudjuk kiépíteni az öntözőrendszert kertünkben!
Elsőként nézzük meg, hogy egy négyzet alakú területnél hogyan helyezzük el a szórófejeket. Természetesen ez csak egy példa, de belőle könnyedén-nehezebben levezethető egy tetszőleges szögletes terület megöntözése.
