VÍZ-FŰTÉS-GÁZ-SZELLŐZÉS-SZANITER....
minden ami épületgépészet bomba árakon!

Webáruházunkban műszaki információkat is kapsz minden termékről, a számodra legmegfelelőbb berendezés kiválasztása érdekében!


A klímaváltozás egészségügyi hatásai
2019. 07. 05.

A klímaváltozás egyre inkább mindennapi életünk részévé válik. A viharok, özönvízszerű esőzések és a hőségriadók kapcsán saját bőrünkön tapasztaljuk a hőmérséklet, csapadékmennyiség vagy a szélerősség változását. A Kárpát-medence, azaz Magyarország Európának a klímaváltozásnak leginkább kitett területe!

A hőterhelés

A hőséggel kapcsolatos megbetegedések és halálozások növekedésével Európában nagyobb valószínűséggel számolhatunk, mint más földrészeken. Ökológiai szempontból Magyarország a legmagasabb sérülékenységi területbe tartozik (Európában a Kárpát-medence a legveszélyeztetettebb). Hazánkat erősen sújtja a felmelegedés, éghajlatunk egyre szárazabbá válik. A magyarországi átlaghőmérséklet növekedése majdnem másfélszer gyorsabb a globális klímaváltozás mértékénél. A hőhullámok egyre gyakoribb bekövetkeztét hazánkban nagy valószínűséggel jelzik előre mind a nemzetközi, mind a hazai klímamodellek: a 2007. évihez hasonló, sőt, azt meghaladó hőhullámokra is számíthatunk. (Hőhullámnak nevezzük a területre jellemző nyári átlaghőmérséklet– általában 90%-os gyakorisággal mért küszöbhőmérséklet feletti, legalább három napig tartó időszakot, 6.)

Számos tanulmány készült már a magas hőmérséklettel kapcsolatos kórképek és többlethalálozások kialakulásának tényezőiről. Ezek közül a legfontosabbakat emelnénk ki a következőkben: a nem megfelelő folyadékbevitel, kiszáradás, különféle gyógyszerek szedése (ezek közül a vízhajtó készítmények a legveszélyesebbek, de egyes allergiaellenes szerek is fokozhatják a kiszáradást), az alkohol fogyasztása (ami fokozza a víz kiürülését a szervezetből), magas vérnyomás, láz (a fokozott verejtékezés miatt), fennálló fertőző megbetegedések, égési sérülések különböző stádiumai, alacsony edzettségi szint, cukorbetegség, elhízás, kimerültség, alvászavar, hosszantartó erős fizikai igénybevétel. Talán a legfontosabb tényező maga az életkor, amelynek alapján ún. veszélyeztetett korcsoportok (csecsemők, kisgyermekek és az idősek) határozhatók meg. Az idős szervezet nehezebben tudja leadni a hőt (verejtékmirigyek megfogyatkozása, illetve keringési betegségek miatt), és ún. hőpangás alakul ki náluk. Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni a várandós édesanyák magas kockázatát is.Különböző tanulmányok vizsgálták a hőmérséklet és a napi halálozás közötti összefüggéseket. A kutatók egy 31 éves adatsor statisztikai elemzése alapján azt tapasztalták, hogy Budapesten a napi össz-halálozás a nyári időszakban szignifikánsan összefügg a hőmérséklet emelkedésével.

A budapesti lakosság számára az ideális átlaghőmérséklet 18 ºC (ekkor a legalacsonyabb a napi halálozás). A hőmérséklet emelkedésével ugrásszerűen növekszik a halandóság, és 26 ºC felett kiugróan magas értékre növekedik, mivel a szervezet ekkor már nem képes alkalmazkodni a hirtelen vagy tartósan magas hőmérséklethez. A hirtelen napi 5 ºC-os átlaghőmérséklet-emelkedés közel 10%-kal növeli meg a keringési rendszer összeomlásából bekövetkező halál kockázatát. A szív- és érrendszer betegségei miatt bekövetkező halálozások kockázata több mint 6%-kal nő a nyári hónapokban. Az ilyen esetekben hangsúlyozni kell a veszélyeztetett korosztályok védelmét.

Orvosi szakvélemények szerint harmadfokú hőségriasztások idején nagyon fontos a saját egészségünk (életünk) érdekében minél korábban temperált környezetbe kerülni. Azok számára, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy otthonukba saját légkondicionáló készüléket szereltessenek be, lehetőséget kellene teremteni arra, hogy ideiglenesen nagyobb klimatizált létesítményekbe kerülhessenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a belső hőmérsékletet nappal mindenképpen 32 ºC, éjjel pedig 24 ºC alatt kell tartani. A légkondicionált helyiségekben a külső hőmérséklethez képest 5-7 ºC-kal alacsonyabb hőmérséklet beállítása az ideális. Óvakodjunk a túlhűtéstől, mert az többféle káros következménnyel járhat, például egyes testrészek, végtagok túlhűlése, ízületi fájdalmak, megfázás, felső légúti hurutok.

Hőhullám esetén súlyosbító tényező lehet a magas éjszakai hőmérsékletek állandósulása. Tovább rontja a helyzetet a magas páratartalom, amely még jobban fokozza a szervezet igénybevételét azáltal, hogy nehezebbé válik a hőleadás. A páradús, nedves lakókörnyezet nem csupán kellemetlenség: a téli időszakban a relatív páratartalom növekedése 0,7%-kal megnöveli a légzőszervi halálozás kockázatát.

 

Pollenszezonok

A klímaváltozás jelentős mértékben befolyásolhatja a légkör allergénkoncentrációját is. Tanulmányok igazolják a klímaváltozás és az allergiás megbetegedések kapcsolatát, aminek számos oka van.Az éghajlat kisebb változása is elég ahhoz, hogy új allergén növények jelenjenek meg. Komoly kockázati tényező lehet az elkövetkező évtizedekben, hogy a mediterrán éghajlaton őshonos és ott jelentős allergénnek számító növények hazánkban is elterjednek, és az arra érzékenyeknél allergiás tüneteket okoznak.

A globális felmelegedés miatt, a megnövekedett hőmérséklet következtében korábban kezdődhet a pollenszezon. Az egyes növényfajok esetében a virágzás, a pollenszórás kezdete nagyon változó lehet, az elhúzódó tél akár egy-két hónapos eltolódást is okozhat; például a nyír legkorábbi és legkésőbbi virágzása között egyhónapos eltérés mutatható ki, azonban a kőris esetében ez a különbség közel két hónap volt. Az éger pollenszórásának kezdete előbbre csúszott a klímaváltozás következtében.

Az előre jelzett hőmérsékletemelkedés egyre komolyabb hatással lesz az allergiásokra, megnehezítve a mindennapjaikat, mivel a kora tavaszi, szélbeporzású allergén fafajok pollenszórása egyre korábbra tolódik ki. A különösen meleg 2007. évben a mogyoró és az éger az átlagos időponthoz képest több mint egy hónappal korábban, azaz már január közepén elkezdte virágzását. A virágzás kezdetének ideje kevésbé ingadozik a fűfélék, valamint a nyári allergén gyomnövények (pl. parlagfű) esetén.

Bizonyos növények esetében a megtermelt pollenszemek mennyiségének növekedése is tapasztalható már. Erős összefüggés figyelhető meg a napi maximális hőmérséklet és az allergén gyomnövények légköri pollenszáma között is az elmúlt 11 év adatainak elemzése alapján Magyarországon. Számos laboratóriumi kísérlet bizonyítja, hogy a szén-dioxid-koncentráció és a hőmérséklet emelkedésével a parlagfű pollentermelése és virágzásának időtartalma megnő. A fenti tényezők az allergiás időszak meghosszabbodását, a pollenterhelés növekedését, valamint az allergiás szénanáthában szenvedők kora tavaszi gyulladásos tüneteinek fokozódását jelenthetik. A pollenszezon kezdetének és hosszának változását Európában és Észak-Amerikában is összefüggésbe hozták a pollenallergiás megbetegedések számának növekedésével.

Az allergének együtt támadhatnak a vírusokkal is. Ez komoly problémát jelenthet, melyre akkor számíthatunk, ha az átlagosnál melegebb idő következtében átfedi egymást a pollenszórás időszaka és a náthát okozó vírusok fertőzési ideje. A vírusos légúti megbetegedések során a nyálkahártya-felületek begyulladnak, ez kitűnő (a szokásosnál könnyebb) bejutási lehetőséget biztosít az allergén pollent szóró növények számára, ez pedig jelentősen növelheti az allergiára való hajlamot.

A kültéri levegőben megnövekvő allergén koncentráció minden bizonnyal a tisztított, allergénmentes beltéri levegő iránti kereslet fokozódásához fog vezetni. Akárcsak a hőhullámok esetében, a veszélyeztetett csoport – az allergiás és asztmás betegségekben szenvedők – számára az ilyen épületek jelentenek enyhülést, menedéket.

© 2018-2019 www.emadura.hu | adatkezelési tájékoztató
powered byForweb - Webáruház készítés