VÍZ-FŰTÉS-GÁZ-SZELLŐZÉS-SZANITER....
minden ami épületgépészet bomba árakon!

Webáruházunkban műszaki információkat is kapsz minden termékről, a számodra legmegfelelőbb berendezés kiválasztása érdekében!


A fűtés története
2019. 06. 18.

A hideg elleni védekezés, azaz a fűtés, a tűz megismerésével kezdődött. Eleinte barlangokban égett a tűz, s amellett melegedtek az ősemberek. Később már kövekkel körbekerítették a tüzet, s ezzel elkezdődött a tűz kordában tartása, a szabályozott mederbe terelése. Hosszú idő telt el, amíg sikerült megalkotni az első kályhákat, aminek már volt füstelvezetése.

Az ókori római birodalomban (több mint 2000 évvel ezelőtt) már ismerték a padlófűtést, persze ez még nem hasonlított a maihoz. A fűtött helyiség 60-80 cm magas oszlopokon állt. A fűtést az épületen kívülről rabszolgák végezték, s az égéstermék az oszlopok között haladt az épület másik oldalára, ahol a szabadba távozott. Ezt a rendszert "hipokaustum" fűtésnek nevezték. Később a padló alatt csatornában vezették a füstöt, majd a padlóban alakítottak ki füstjáratokat. A római birodalom bukása után ezt a fűtési rendszert elfelejtették, s csak az egyedi fűtések maradtak meg. A szegényebb emberek otthonában a fűtés és a főzés egy helyen történt. Ilyen volt korábban a sárból, agyagból készített kemence.

A gazdagabbak külön, csak fűtöttek. Eleinte a nyitott fűtést alkalmazták, pl. kandallóban tüzeltek. Később a nyitott tüzelést zárt térbe tudták terelni, s ezek a cserépkályhák.

Az 1500-as években jelent meg takaréktűzhely (sparherd), mely melegítette a helyiséget, lehetett rajta főzni és volt még sütőtere is. A cserépkályha nem volt alkalmas nagyobb közösségi terek befűtésére, így például az 1700-as évek elején a színházakban úgy oldották meg a fűtést, hogy az előadás előtt 2-3 órával katonákat ültettek a nézőtérre, s azok a saját testmelegükkel fűtötték be azt. 1750-ben már készítettek öntöttvasból gőzkazánt. Az 1800-as évek elején jelent meg a melegvíz-fűtés. Természetesen ekkor még nem voltak szivattyúk, így azok gravitációs rendszerben üzemeltek. 1925-ben alkották meg az első szivattyús fűtést. A gőzfűtések magas hőmérséklete és gyenge szabályozhatósága miatt megalkották a vákuum-gőzfűtést, mely 100 °C-nál alacsonyabb hőmérsékletű gőz fűtőközeget tudott előállítani.

A kisebb csőkeresztmetszetek miatt egyre rendszeresebben építettek be szivattyút a fűtési rendszerbe. Ma már szinte nem is építenek gravitációs fűtési rendszert. A melegvíz fűtéseknél megszületett a "tichelmann" rendszer, mely minden egyes áramkörnél ugyanakkora ellenállást jelent. A csővezetékkel történő takarékoskodás miatt elkészült az egycsöves fűtési rendszer. A korábbi kazánok olyanok voltak, hogy azokban nem lehetett 70 °C-nál alacsonyabb a visszatérő víz hőmérséklete, mert az égéstermékek lehűltek a harmatpontjuk alá, s az így kiváló savak tönkretették a kazánt. 1975-ben jelentek meg az első alacsony hőmérsékleten üzemelő melegvíz-kazánok. Ezekben a visszatérő víz hőmérséklete már nem számított, nem mentek tönkre a kazánok. 1990-ben pedig a kondenzációs kazán, melynek a hatásfoka 100% felett van (természetesen ez nem azt jelenti, hogy több energiát nyerünk ki, mint amit befektettünk, hanem azért, mert rossz a viszonyítási alap).

Magyarországon a fűtés története a II. világháborúig megegyezett a világ más tájaiéval. Sajnos ezután a vasfüggöny visszavetett a fejlődésben, s elmaradtunk a nyugathoz képest. Az 1989-es nyitásig csak kullogtunk a nyugati technikák után. Ma már minden fejlett technika megvásárolható nálunk is, de sajnos a fejlesztéseket nem mi végezzük.

A fűtéstechnika fejlődése nem áll meg, de elmondható, hogy az elmúlt 50 évben nagyobb fejlődésen ment keresztül, mint az azt megelőző évezredekben.

Forrás: VGF szaklap

© 2018-2019 www.emadura.hu | adatkezelési tájékoztató
powered byForweb - Webáruház készítés