Loader

Az ajánlat mentése folyamatban van!
Kérjük ne zárja be a böngészőt és ne navigáljon el!
A művelet végén automatikusan átirányítjuk!

Megéri klímával fűteni!

Előre kell gondolkodni

Már a telepítésnél figyelembe kell venni, hogy fogunk-e fűteni a klímával, vagy csak hűtésre használjuk majd. Ha hideg levegőt fúj velünk szembe a berendezés, az sokkal elviselhetőbb, mint ha meleget. A fűtő split klímának oda kell fújnia a levegőt, ahonnan a hőelvonás történik. Tehát nem a szomszéd lakás felőli falat kell szellőztetnünk, mert az vélhetően nem hűlő felület, hanem például az utcafrontit. Hangsúlyt kell fektetnünk a nyílászárókra – radiátorokat, konvektorokat is az ablakok alá helyezik el, figyelembe véve a hőtechnikai szempontokat. A szerelésnél fel kell hívnunk ismételten a figyelmet a csövezés esetén a peremek kialakításának fontosságára és szakszerűségére. A split klímák meghibásodásának döntő többségét – 80 százalékát – a csővégek helytelen peremezése okozza.

Megfelelő használat

Az elhelyezésnél már csak a szakszerű használat fontosabb, erre a szerelőnek kell felhívnia a megrendelő figyelmét. Nem szabad a berendezést ki-be kapcsolni – ha éppen melegem van, lekapcsolom, ha pedig fázom, beindítom. Nyáron igaz, hogy a falak felmelegszenek és ontják a belső térbe a hőt, így elég bekapcsolni a klímát, a megnövekedett légáram hatására az emberi test jobban párologtat és pillanatok alatt kellemes lesz a hőérzet. Ellenben télen az emberi test sugároz le hőt a hideg falak felé, ami kellemetlen érzetet ad. Ha beindítjuk a fűtőklímát, a légáram hatására megindul a párolgás, ezáltal még rosszabb lesz kezdetben a hőérzet. A helyes használat szerint a fűtő klímát a megvásárlás és felszerelés után beüzemeljük, a kívánt hőfokot beállítjuk, és lehetőleg többet nem nyúlunk hozzá. Egyedül a nappali és az éjszakai üzemet lehet változtatni. Azért rendelkezik a készülék termosztáttal, hőmérsékletmérővel, elektronikával, hogy a kívánt komfortnak megfelelően üzemeljen. Amikor a lakásban tartózkodunk, fűtéshez emelt hőmérsékletre állítjuk be a klímát, amikor pedig nem vagyunk otthon, akkor csökkentett hőmérsékleten (jellemzően 19 °C-on, ez az a hőmérséklet, ahonnan pillanatok alatt fel lehet melegíteni a helyiséget, és még nem sok a fogyasztás) járatjuk a berendezést, nem pedig lekapcsoljuk.

Ne várjuk el egy klímafűtéstől, hogy azt nyújtsa, mint egy padlófűtés. A léghangot nem lehet kiküszöbölni, nagyobb teljesítményen hangosabb lesz a működés is. Ha sikerült kiválasztani a típust, méretezni kell a készüléket. Ha a radiátorokat túlméretezzük, a radiátorszelepekkel a rendszer könnyedén beszabályozható, splitek esetében ez nem ennyire egyszerű. A klímaberendezésben dolgozik egy kompresszor, ami bizonyos szint alatt nem megy, 30 vagy 20 százalék (katalógusfüggő adat) alatt nem üzemel. Figyelnünk kell, hogy a gép minimális teljesítménye ne legyen túl magas, és ezen a ponton ne kapcsolgasson a klímaberendezés, lehetőleg ne legyen a helyiségnek hőlengése. A mai split klímák hűtésben és fűtésben is úgy szabályoznak, hogy egy bizonyos sávban kapcsolnak ki és be. Hűtésben jellemzően 4 °C van a sáv két vége között, fűtésben 6 °C. Ha például a készülékünket 20 °C-ra állítjuk be, akkor ennek a készüléknek 17 °C-nál el kell indulnia, és nem fűtheti túl a helyiséget. Figyelni kell továbbá arra, hogy a gép maximum fordulaton történő fűtése elegendő legyen a helyiség kifűtésére. Ezt az állapotot egy nagyobb helyiség esetén két vagy több beltéri készülékkel tudjuk elérni, ám mielőtt szörnyülködnénk, gondoljunk arra, hogy radiátoros fűtés esetén is több fűtőtestet kell elhelyezni, ha nagyobb a szoba. Ezenkívül a tartalékra is gondolnunk kell, mert ha az egyik berendezés tönkremegy, akkor a másik még kifűtheti a szobát. A készülékház, kubatúra senkit ne tévesszen meg, ezekben ugyanis különböző méretű, teljesítményű gépeket helyeznek el a gyártók. Csak a ventilátorsebesség és légszállítás nő a teljesítménnyel arányosan, és természetesen a zajhatás is. Éjszakára nem lehet leállítani a fűtést, tehát a klímaberendezés hanghatása sem fog megszűnni!

A klímafűtés előnyei

A klímafűtésnek számtalan előnye van, többek között ilyen az ára is. Gondoljunk csak egy gázkazán beszerelésére, a sok utánajárásra, papírmunkára, engedélyekre. Ezenkívül a rendszer kialakítása sem egyszerű feladat. A klímaberendezés direkt elpárolgással működik, nincs közvetítő közeg, azaz egyenesen a munkavégző közeget visszük a lakásba, a hatásfok lényegesen nagyobb, mint bármely más fűtésrendszer esetén. A hőszivattyú is vizet használ közvetítőközegként, ezt mozgatni kell, amely energiaigényes és költségekkel jár, éppen ezért nem tud olyan hatékony lenni, mint a klímafűtés, amely már az új gázoknak (pl. R32) köszönhetően akár a COP=8 szintet is el tudja érni. Játsszunk el egy kicsit azzal a gondolattal, hogy ha magunk termeljük meg napelemekkel a készülék működtetéséhez szükséges energiát, abban az esetben igen jó megtérülési eredmények érhetők el.

Ahhoz, hogy összehasonlítsuk az árakat, a gáz-, illetve a hagyományos elektromos fűtéssel, közös mértékegységet kell választani. Bár a gáz fűtőértéke változó, elfogadhatjuk, hogy 1 m³ gáz körülbelül 9,5 kWh. A gáz ára éves 1200 m³ fogyasztásig 103 Ft, felette 120 Ft. Az eltérő hatásfok miatt az sem mindegy, hogy gázkonvektorral, hagyományos kazánnal vagy kondenzációs gázkazánnal égetjük el a gázt, mindenesetre 1 kWh energiát gázból kb. 11-12 Ft-ért kapunk. A villamos áram ára 1 kWh esetén normál A tarifával 37,5 Ft, H vagy Geo tarifával számolva 23 Ft. Egyértelmű, hogy egy fűtőszálas, az áramot 100% hatásfokkal hővé alakító berendezéssel még akkor is dupla áron fűthetünk, ha kedvezményes tarifával használjuk, és itt teljesen mindegy, hogy egy olcsó hősugárzót, infrapanelt, norvég fűtőpanelt, ionkazánt vagy villanykazánt veszünk néha nagyon magas áron. A klíma viszont sokkal érdekesebb, mivel itt kihasználjuk a hőszivattyúk előnyét. Az inverteres klímákra a gyártó megad egy SCOP-értéket, ami az adott készülék szezonális jóságfoka. Ha egy készülék SCOP-értéke 4, akkor 1 kWh elektromos áram felhasználásával 4 kWh hőenergiát kapunk. Ha egyszerűen bedugjuk egy meglévő konnektorba a klímát, akkor A tarifás árammal üzemeltetjük, így gyorsan kiszámíthatjuk, hogy ha az SCOP-érték 3,4 feletti, akkor a klímával olcsóbban fűthetünk, mint gázzal. Ráadásul a klímát üzemeltethetjük hőszivattyúkhoz kínált H vagy Geo tarifával is. H tarifa esetén folyamatosan van áram, nyári időszakban normál áron, fűtési időszakban kedvezményes áron számlázzák, tehát amikor nyáron hűtünk a klímával, az normál áron megy, a téli fűtés viszont már 2-es jóságfoknál is olcsóbb lenne, mint gázzal. A Geo tarifát egész évben kedvezményes áron számlázzák, azonban itt csak napi 20 órán át van áram, az „áramszünet” 2×2 órára van osztva. 2 óra alatt nem fog kihűlni a lakás, így elvileg ezzel is fűthetnék és hűthetnénk, a gond az, hogy a készülékek vezérlése nem szereti, ha rendszeresen váratlanul elmegy az áram, így az élettartamnak ez nem feltétlenül tesz jót.

Van egy határ

Kicsit árnyalja a képet, hogy az SCOP egy laboratóriumi, meghatározott körülmények mellett mért érték, de jó készülékválasztással és megfelelő telepítéssel kedvezményes áramtarifát választva biztosan olcsóbban fűthetünk klímával, mint gázzal. A készülékválasztás legfontosabb szempontja lehet, hogy tudunk-e fűteni vele egész télen. A fűtésre optimális klímák –15 vagy –20 fokos külső hőmérsékletig tudnak fűteni, alatta már nem. A mi éghajlatunkon alkalmanként előfordul ennél hidegebb is, így mindenképp szükség van valamilyen biztonsági megoldásra, amit abban a néhány napban használhatunk, amikor túl hideg van kint. A határhőmérséklethez közeledve fokozatosan csökken a klímák fűtési teljesítménye, a hőigényünk viszont nő, így itt van egy ellentmondás. A hatásfok is rosszabb hidegben, –10 fok alatt már a legtöbb készülékkel olyan drágán fűtünk, mintha egy hagyományos hősugárzóval fűtenénk, de a fűtési szezonban csak rövid ideig van ilyen hideg, így az éves mérleg bőven pozitív maradhat, mivel kinti +10 fokban, ami még decemberben is gyakori nap közben, nagyon jó hatásfokkal fűthetünk.

Átmenetileg megéri

Átmeneti időszakban, kisegítő fűtésként nagyon jó megoldás a klímafűtés. Ha egy helyiségben a hűtés miatt már szereltek fel inverteres berendezést, mindenképp érdemes kihasználni az őszi, tavaszi időszakban a split klímák nyújtotta előnyöket. A legfontosabb, hogy nem úgy kell használni a split klímákat, hogy a bekapcsolás után fél óra elteltével már eredményre számítunk. A fűtési rendszerhez hasonlóan (októberben elindítom, áprilisban kikapcsolom) a klímát is folyamatosan használni kell. Sokan aggódnak a villanyszámla miatt, őket meg kell nyugtatni, hogy mindent összevetve, egy split rendszer készenléti fogyasztása 10 Ft/nap, amely igazán nem számottevő összeg. Be kell állítani tehát a lakás kívánt hőmérsékletét, és folyamatos üzemmel azt fenntartani.

 

(Forrás: vgfszaklap.hu)