Lakás felújítás

A kiadások felét átvállalja az állam január elsejétől

Fehéríti és felpörgeti az építőipari piacot, egyúttal a tulajdonosok számára is jó lehetőségeket, biztos megtérülést kínál a napokban bejelentett lakáskorszerűsítési támogatási program. Bár a felújítás jellegétől függetlenül adják majd az állami támogatást, a legnagyobb járulékos haszonnal nyilvánvalóan az energetikai korszerűsítések – fűtési rendszerek cseréje, hőszigetelés, nyílászárócsere – járnak. És ezekre a beruházásokra nagy szükség is van, a hazai lakásállomány nyolcvan százaléka ugyanis nem felel meg a korszerű épületgépészeti, műszaki és energetikai szempontoknak.

A lakáskorszerűsítési költségek felét, legfeljebb 3 millió forintot kaphatnak a legalább egy gyermeket nevelő háztartások a magyar kormány új otthonteremtési programjában – jelentette be a családügyi miniszter szerdán. Novák Katalin a részletekről szólva az M1-nek nyilatkozva hozzátette, ha valaki 2021. január 1-je után felújításba kezd és gyűjti a számlákat, az állam visszautalja neki a költségeinek felét a fenti összeghatárig. Ez vonatkozik az anyagbeszerzésre és a munkaerőköltségre is. A felújítási támogatás igénylésének nem feltétele, de nem is kizáró eleme, hogy a beruházó éljen a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) lehetőségével. A tárcavezető kihangsúlyozta, hogy bármilyen felújítást tervez is a család, tehát legyen szó akár a fürdőszoba, a konyha vagy a teljes lakás felújításáról, jár a támogatás, mint ahogy energetikai korszerűsítésre is.

Ez utóbbi, vagyis az energetikai korszerűsítés fontosságát emelte ki a VGF&HKL szaklap főszerkesztője, Szemán Róbert épületgépész-mérnök. Mint mondta, a hazai ingatlanállomány jelentős része elavult, korszerűtlen ebből a szempontból, a lakások fenntartása így rendkívül drága. A felújítási támogatás megfelelő felhasználása szerinte hosszú távon biztosít pozitív hozadékot, és mivel feltétele a számlák bemutatása, fehéríti a piacot. Saját tapasztalatai is azt mutatják, hogy a magyar lakások zöme problémás energetikailag, tömegesen jelentkeznek ugyanis olyanok, akik kétségbeesetten próbálnak megmozgatni minden követ, hogy életet leheljenek elavult gázkazánjukba vagy egyéb fűtőberendezésükbe, hiszen egyre zordabbra fordul az idő, hideg lakásban pedig nem maradhat a család.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is felhívta a figyelmet az energetikai korszerűsítések fontosságára. A társaság közleménye szerint nagyon is valós forgatókönyv, hogy akik eddig azért nem kezdtek bele egy komolyabb, az energetikai rendszert is érintő felújításba, mert csak a szükséges összeg egy része állt rendelkezésükre, most kaphatnak egy lehetőséget, hogy a meglévő ingatlanukat korszerűsítsék. Ezzel egyébként nem csupán komfortosabb és takarékosabb lakáshoz jutnak a tulajdonosok, de értéknövekedést is elkönyvelhetnek. A legfrissebb adatok szerint a felújítottként eladásra kínált budapesti lakások átlagos négyzetméterára 750 ezer forint, míg a felújítandónak, azaz közepes állapotúnak mondott lakásokért 634 ezer forintot kérnek a tulajdonosok. Vagyis a jobb állapotúak 18 százalékkal drágábban szerepelnek a jelenlegi kínálatban. Alacsonyabb átlagos négyzetméterárak mellett arányaiban vidéken is ez a helyzet.

És hogy mekkora lehet azok tábora, akik energetikailag korszerűtlen lakásban élnek? A Miniszterelnökség építésügyi háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont statisztikái szerint a múlt évben több mint 150 ezer energiatanúsítvány született lakásokra és szállásjellegű épületekre. Ezeknek a lakásoknak a 41 százaléka átlagosnál (FF) gyengébb besorolást kapott. Még sokkolóbb a lakhatási szegénységgel összefüggő problémákat kutató Habitat for Humanity Magyarország jelentése. Eszerint a 4,4 millió magyarországi lakóingatlan nagyjából 80%-a nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai szempontoknak, azaz a magyarok többségének lakhatási költségeit és életminőségét különösen rosszul érintik az épületállomány fizikai jellemzői.

A Novák Katalin által bejelentett korszerűsítési támogatás nem az egyedüli olyan program, amely az építőipart, az ingatlanokkal kapcsolatos beruházásokat érinti, hiszen az már korábban eldőlt, hogy az új építésű ingatlanok áfáját a jelenlegi 27-ről 5 százalékra csökkentik január elsejétől, a CSOK-ot igénybe vevő családok pedig még ezt az 5 százalékot is visszaigényelhetik.

(Forrás: https://www.vgfszaklap.hu/)